Az európai identitások drámáiról
írtam a könyvet

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a „székely zsidózókat, székely szombatosokat” (így nevezte őket az erdélyi köznyelv).
A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”). Aztán jöttek a zsidótörvények...
...Végül a falu is Ceauşescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel. Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai Gézának az identitásról szóló, vallomásos esszéregényében.
„A Székely Jeruzsálem történetei egy figyelemre méltó Európa-esszé közegében folynak...” – írta az első kiadás megjelenésekor a kritika.
Az európai identitások drámáiról írtam a könyvet, és ilyen értelemben tényleg ‘Európa-esszé’. A huszadik századi szenvedéstörténetek legmélyéről, ‘holokauszt-közelségből’ akartam végignézni Európán, magunkon – vallja egy interjúban.
Hol van a székely Jeruzsálem?



A Küsmőd völgyében, Bözödújfalut, ami ma már nem létezik, a székely népnyelv székely Jeruzsálemnek nevezi azért, mert itt olyan emberek éltek, még az én gyerekkoromban is, akik pár száz évvel ezelőtt zsidónak nyilvánították magukat, abban az időben, amikor a vallást reformálták, tehát a reformáció időszakában. Oly mértékben komolyan vették az Ótestamentumot, hogy azt mondták, hogy „ráismerünk saját magunkra, mi zsidók vagyunk”. Az Isten felé vezető útnak nincsen biológiai gátja, a hit nem determinálható biológiailag. Hát ők ezt nem így mondták, de a lényeg ez, és azt mondták, hogy ők zsidók. Nem vérségileg, mondták enyhe fájdalommal, mintha ez őket messzebbre tolta volna Istentől. Azt mondták: „mi lelki zsidók vagyunk”. Gyönyörű a megfogalmazás, ez, hogy lelki zsidó, és a zsidó rítusokat, a zsidó szokásokat megtartották. Ez viszont szombathoz kötött, ezért vagy úgy nevezték őket, hogy székely szombatosok, vagy lelki zsidók. ... tovább


Első kiadás: 2000

2. kiadás: 2001

Román nyelven: 2008

Francia nyelven: 2011

7. kiadás: 2021
Látogatások száma 2021. augusztus 02 óta:
43013
Webdesign:
A Magyar ÉRTÉK-érvényesítés – a PONT kiadó irodalmi projektje szakmai program megvalósítását
2021.évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.