Az európai identitások drámáiról
írtam a könyvet
Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a 16.
század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat.
A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a
hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord
sors verte a „székely zsidózókat, székely szombatosokat” (így nevezte őket az erdélyi
köznyelv).
A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd
pataka melletti Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”). Aztán jöttek a zsidótörvények...
...Végül a falu is Ceauşescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel.
Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai
Gézának az identitásról szóló, vallomásos esszéregényében.
|
|
„A Székely Jeruzsálem történetei egy figyelemre méltó Európa-esszé közegében folynak...” –
írta az első kiadás megjelenésekor a kritika.
Az európai identitások drámáiról írtam a könyvet, és ilyen értelemben tényleg ‘Európa-esszé’.
A huszadik századi szenvedéstörténetek legmélyéről, ‘holokauszt-közelségből’ akartam
végignézni Európán, magunkon – vallja egy interjúban.
|
Hol van a székely Jeruzsálem?
A Küsmőd völgyében, Bözödújfalut, ami ma már nem létezik, a székely népnyelv székely Jeruzsálemnek nevezi azért, mert itt olyan emberek éltek, még az én
gyerekkoromban is, akik pár száz évvel ezelőtt zsidónak nyilvánították magukat, abban az időben, amikor a vallást reformálták, tehát a reformáció
időszakában. Oly mértékben komolyan vették az Ótestamentumot, hogy azt mondták, hogy „ráismerünk saját magunkra, mi zsidók vagyunk”. Az Isten felé
vezető útnak nincsen biológiai gátja, a hit nem determinálható biológiailag. Hát ők ezt nem így mondták, de a lényeg ez, és azt mondták, hogy ők zsidók.
Nem vérségileg, mondták enyhe fájdalommal, mintha ez őket messzebbre tolta volna Istentől. Azt mondták: „mi lelki zsidók vagyunk”. Gyönyörű a
megfogalmazás, ez, hogy lelki zsidó, és a zsidó rítusokat, a zsidó szokásokat megtartották. Ez viszont szombathoz kötött, ezért vagy úgy nevezték őket,
hogy székely szombatosok, vagy lelki zsidók.
... tovább
|
|
|
|
Első kiadás: 2000 |
2. kiadás: 2001 |
Román nyelven: 2008
|
Francia nyelven: 2011
|
7. kiadás: 2021
|
Látogatások száma 2021. augusztus 02 óta:
44102
|
Webdesign:
|
|
